Cholnoky kontra Kittenberger

2018.11.15

Az Állattani Közlemények 28. számában (1931) jeleneik meg két tudomány-történeti  szempontból igen értékes, de a mai tudományos életben teljesen szokatlan hangvételű irás Cholnoky Jenő földrajztudós és Kittenberger Kálmán tollából. 

Én nem nyilvánitok véleményt egyik irással kapcsolatban sem, ekkora időtávlatból úgysincs sok értelme, hiszen a felvetett problémákat, kifogásokat az IDŐ már úgy is megválaszolta. Tudománytörténeti jelentőségük vitathatatlan.  Legnagyobb értékük számomra mégis abban rejlik, hogy általuk hétköznapi test-vér emberré vállnak, gondolataikkal, problémáikkal, magyarázataikkal veszitenek mitikus lényükből és ez által megközelithetőbbé, érinthetővé lesznek számunkra. 

 

Válasz Kittenberger Kálmán "széljegyzeteire".

Mea culpa, mea maxima culpa ! Én is hozzá mertem szólni Afrika állataihoz Micsoda vakmerőség, hisz azt KlTTENBERGER úr úgy látszik teljesen ki-sajátította magának. Én sohasem bántottam KlTTENBERGER KALMÄN urat, sőt afrikai könyvének megjelenhetését szerény szavammal elő is mozdítottam. Nem kerestem benne geográfiát, mert hisz vadászember írta, tehát nem geográfus. Ezért nem is tettem szóvá geográfiái tévedéseit, hisz aki Középafrikai-"szakadék"-nak nevezi a Naivasa-árkot (91. oldal), az a geográfiában teljesen analfabéta. De nem is sokat beszél geográfiái dolgokat, tehát minek kellemetlenkedjek neki ilyesmivel ? Sőt még azt sem tettem szóvá, hogy a helyesírás elvégre minden művelt magyar embernek köteles tudnivalója, de vadászembertől nem lehel rossz néven venni az ilyen kis idegeneskedő, némileg arisztokratikusnak feltűnő hanyagságot. Elvégre a vadászok bizonyos arisztokratikus allűröket szeretnek puskavégre venni, mert valóban "arisztokratikus" mulatság a vadászat. De az már mégis egy kicsit sok, ha valaki egymás után közvetlenül ezt a két nevet írja le : Ngare-Dowasch és Viktória-Nyanza (105. oldal). Aztán jön Kilima-Ndjaró (sic 1) Ndzsáró helyett, majd Lake-George (139. old ), "ambatsch" bokrokról meg "papyrusz"-ról van szó a 153 oldalon, "Uschangi" folyóról a 186 oldalon és következetesen tovább is, majd "Schirati", aztán "wagáya", "wahima", stb. stb.. a 211 oldalon "a "Game-reserve" határát képező "Wasa" patakhoz vezetett" ez a - mondjuk - hanyagság. Davva, Semliki, Ushangi, Waschaschi, shambák, ambatsch stb. stb., szörnyű változatosságban 1

Minek ilyesmivel akadékoskodni, hisz KlTTENBERGER KALMÄN könyve nem tudományos munka, hanem pompás vadászati mű, hisz annyi kivételesen sikerült, nagyszerű lövésről számol be, hogy gyönyörűség olvasni!

Éppen tőle, aki annyira kedélyes, világlátott ember, nem vártam volna, hogy kicsinyeskedő akadékoskodással támadjon meg egy munkát, amelyet nem vadászember írt. tehát vadászati dolgokban bizony tévedhet, amint a kocava-dász is pironkodhatik néhány elhibázott lövéséért. Vegyük sorra kifogásait

Az Afrikám I kötetének 87. oldalán levő kép az egyetlen komoly tévedés, amit sikerült felfedeznie. Ezt a képet a LENFANT-féle expedíció pompás leírásából vettem. Az expedíció ott, ahol a képet közli, teljesen lakatlan területen járt, ott pásztorkodás nincs. A kép aláírásából nem lehet kivenni, hogy vad, vagy szelid állatokról van szó, de mivel előzőleg elmondja, hogy itt pásztorkodás nincs, tehát fel kellett tételeznem, hogy ez vad antilope csorda. KlTTENBER-GER kitűnő, gyakorlott vadászszeme azonnal felismerte, hogy ezek zebuk. S valóban a szöveg pontosabb átolvasása után magam is azt hiszem, hogy ezek az expedíció élelmezése végett magukkal hajtott állatok. Biz ez hiba, de azt hiszem, aki nem akar nagyon részletesen belemerülni Afrika állatvilágának tanulmányozásába, az nagyon jó képet nyer vele az afrikai szavannákról és az antilope csordákról.

Antilope-nek írom. mert magyartalan az idegen szavak csonkítása, már pedig Antilope az állat latin neve. Éppen ezért olyan rút csonkítás az antilop, mint a polip, mert a sok lábból csak a p betű maradt meg. Kezdeményezésemre - és erre büszke vagyok - sikerült kiirtani irodalmunkból a styl, oáz, filozóf, agronóm-geológ, admirál, generál, Horác, Homér, Virgil-féle csonkításokat s reménylem, hogy ez a csendesen folytatott akcióm és tanításom még tovább is tisztítani fogja a nyelvet. Persze mindig akadnak olyan írók, mint KlTTENBERGER KÁLMÁN, akik nem sokat törődnek a magyar nyelv hagyományaival, és hogy érdekesebbnek tüntessék fel útleírásukat, a világért sem mondanék "tanyának"azt a helyet, ahol felütötték sátorukat, hanem azt okvetlenül "campem"-nek kell nevezni. így sokkal előkelőbb és világjáróbb !

De menjünk tovább.

"A fenti kapitális elírás miatt", mondja haragos kritikusom, egészen jó hivatalos stílusban, "még kevesebbet vártam" és azután hozzám feni a fekete pántért (így helyes, mert fonetikusan Írunk). WALTER A. azt írja, hogy a panter a tigrist látszik helyettesíteni Afrikában s az afrikai panter és az ázsiai leopárd ugyanaz.1 Bizony akkor már nem érdemes vele olyan népszerű, rövid összefoglalásban tovább bajlódni. Hogy fekete is van, azt kritikusom is elismeri!

Kritikusom szerint Afrikából kiveszett! a kvagga. Hogy lehet ez ? Hisz ő maga mondja könyvének 264 oldalán, hogy él a Grant zebrája meg a Grevy zebrája Már pedig ezeket a kvagga fajhoz szokás sorolni. Elég legyen a Révai-Lexikon Zebra címszavára utalnom, mert ezt egyik föltétlenül megbízható, kitűnő zoológusunk állította össze. Eszerint pedig Grant zebrájának latin neve Equus quagga Granti WlNTON, sőt ezenkívül él még az E. quagga Rurchelli GRAY (valószínűleg ez lesz a K. könyvében hibásan írt Grevy-zebra), aztán az E. quagga Wahlbergi POCOCK, E. quagga Chapmani LAYARD. E. quagga Boeh-mi MTSCH, is. Lehet, hogy azóta más rendszertani álláspontot foglaltak el az emlőskutatók, de ha az ezzel kapcsolatos elnevezésbeli változtatásokat nem is juttattam érvényre, az talán - geográfiái és nem zoológiai munkában - még nem tekinthető hibának.

Az antilopék vándorlása, eltűnése és ismét megjelenése általánosan i-mert dolog, minden Afrika állatvilágáról szóló könyvben megtalálhatja a kételkedő. Az Antilope dorcas (könyvemben a 84. oldalon) képét DUGMORE R. A. kitűnő vadászleirásából vettem s olt pontosan ez az aláírása. Valószínűleg jobban tudta DuGMORE R. A , hogy mit fotografált és szeliditett, mini K. úr. Hogy a gazella az anlilope-félék közé tartozik, azt nem is kell vitatni. Lásd p. BREHM Sauligere, 3. k. 343 old : "Die Gazelle (Antilope dorcas, slb.)" Lehet, hogy idő-közben megváltozott eziránt a zoológusok véleménye, de akkor is csak annyiban, hogy nem Antilope dorcas-nak, hanem Gazella dorcas-nak nevezik, de az Antilopinae alcsaládba osztják. Ez a lényegtelen kérdés a zoológusok dolga, sem mi geográfusok, sem a vadászok nem értenek hozzá.

KLTTENBERGER úrról kimutattam, hogy helyesen írni nem tud. De kisül, hogy helyesen olvasni sem tud. Sehol sem mondtam azt, hogy TELEKI SAMUEL utazása előtt nem ismerték a bivalyt. Könyvem 86. oldalán az idevonatkozó pont igy szól: "Eleinte azt hitték, hogy csak Dél-Afrikában honos, de éppen Teleki Sámuel gróf nagyszámú bivalycsordákkal találkozott a Kénia és a Rudolf tó közt". Ez annyit jelent, hogy a bivalynak nagyon messze északra való elterjedését TELEKI konstatálta, akárhogyan akarja is tőle a féltékeny vadász ezt a dicsőséget elvitatni. Hogy közben mi történt, arról könyvem rövidsége miatt nem volt módomban szólni, de az itt mondottak egyetlen szóval sem mondják azt, hogy Kelet-Afrikában nem ismerték volna a bivalyt már TELEKI előtt is. Persze kissé röviden van elmondva, nehéz annak megértenie, aki nem igen szokott tudományos dolgokkal foglalkozni s ez bizony, elismerem, nem jól van, meri munkámnak, amint látszik, még népszerűbbnek kellett volna lennie.

Csodálom KlTTENBERGER úr ellenséges indulatát, amivel engem, aki soha-sem bántottam. olyan kötekedő módon támad. A vízilóról írtakat kifogásolja, holott ő maga majdnem pontosan ugyanazt írja róluk, sőt neki magának is volt ilyen kalandja a vízilóval (254. oldal). Azt meséli el, hogy az egyik csónakban ülve két vidrát akart "söréllövési közelségbe kapni" (síel), amikor a másik ka-nuról (persze nem csónak, az nagyon közönséges !) "angalia bwana" (sic !) ki-áltás hangzik s a következő pillanatban a víziló támadólag kiemelte a "kanut". Hát akkor mi az én bűnöm ? Hogy más vadász véletlenül nekiülődik a víz alatt észre nem vett vízilónak s az éppen olyan dühös lesz, mint K. úr támadója ? Biz ez megtörténhetik. - Hogy a vízilónak nem kell olyan erős puska, mint ahogy én írtam, az bizony meglehel, dehát nem terjesztek vele "természet-rajzi koholmányt". Valószínű, hogy Flaubert puskával még az olyan csodálato-san biztos kezű vadász sem tudná lelőni, mini KlTTENBERGER.

A BREHM : Säugetiere IL kötetének 560. oldalán ezt olvashatja mindenki : "Das Stachelschwein (Hystrix eristata) übertrifft stb." A Stachelschwein pedig tüskésdisznó. Eszerint nem én követtem el az "alapos tévedést", hanem vagy BREHM, vagy KlTTENBERGER. De lehet, hogy BREHM felfogása már elavult, hisz olyan gyorsan váltogatják a zoológusok a rendszertani beosztásokat, hogy a szedő alig birja elég gyorsan kiszedni a könyvet, mire kiszedte, már el is avult. Különösen jó példa erre az alsóbbrendű állatok beosztása. SÓÓS kitűnő kis könyve egészen másként osztályozza őket, mint a nemsokkal előbb megjelent Révai Lexikon !

Kedves kritikusom! Miért nem lehet az a struc-pár ott éppen egy pára 93. oldalon ? Borzasztó I Igazán nem tudtam, hogy a vadászok még ezt is meg tudják mondani I Azon a fényképen, amelyikről a képet vettem, az aláírás "struc-pár"-nak mondja, valószínűleg jobban tudta, aki fényképezte, mint aki csak ezt az elmosódott, gyenge klisét látja. Illik így akadékoskodni ?

A gorilla és csimpánz elterjedésének kritizálásával biztos kézzel lőtt bakot az én haragosom. Könyvemben csak az északi és déli határuk van fölemlítve, keleti határukról nem szóltam egy szót sem, mert semmiféle adatot sem találtam Dehát észak, délkelet, nyugat, ezek geográfiái fogalmak, tehát KlTTENBERGER nem sokat törődik velük. Sőt talán illenék egészen elolvasni azt. amit kritizál valaki, meri hisz a 100. oldalon ezt irtam a csimpánzról : "talán ez is leterjed a nagy tavakig", tehát ugyanazt mondom, mint KlTTENBERGER.

A pizangevők családjának megnevezése körül bizony csúnya elírás történt. de hisz ezt még a laikus is észreveheti. Ez a második helytálló kifogás, amit kritikusom talált. A többi mind értéktelen vagy teljesen téves okoskodás. Ha ezeket a helyes kifogásokat velem szóval vagy írásban közölte volna, igazán nagyon megköszöntem volna, mert tévedni emberi dolog s tőlem éppen a zoológia áll legmesszebb a természettudományok közül s ebben akadhat legtöbb avult vagy téves állítás. Olyan ellenséges indulatú gáncsoskodás, mint ez a fontoskodó kritika, nem használ sem nekem, sem a kritikusnak, sem a tudománynak, sem a kiadónak, sem a tudomány népszerűsítésének. Nem kívánom KlTTENBERGER úrnak, hogy valamelyik nagytekintélyű zoológusunk megharagudjék rá s könyvét kritika alá vegye tudományos szempontból. Mert minden könyvet lehet jóakarattal és rosszakarattal forgatni. Az utóbbira semmi szükség sincs, de a rosszakarat mindent kiforgathat a sarkából I

DR. CHOLNOKY JENÖ.


Viszonválasz Cholnoky Jenő válaszára.

Szerkesztő úrnak megígértem, hogy nagyon rövid leszek, és így igen kurtán végzek CHOLNOKY professzor úr válaszával, amely annyira egyértékű az elő-bi közleményemben szóvátett fejezettel ("Afrika ; C. Állatvilág"), hogy szinte tü-köre annak.

Azt kell gondolnom, hogy a Professzor úr, ha valamely könyvről kritikát ír, úgy tollát az ellenségeskedés vagy a barátság vezeti. Legalább is arra kell kö-vetkeztetnem, mikor így ír : "Én sohasem bántottam KlTTENBERGER KÁLMÁN urat . . .", majd "haragosom", stb., mintha egy könyv bírálatánál ezeknek az ér-zelmeknek egyáltalában helye volna 1 Az én tollamat tisztára az objektivitás vezette. Kiváltképen azért írtam a kérdéses fejezetről, mert igazán méltán megütköztem rajta (Professzor úr válaszának hangja nekem is megadta a jogot, hogy hasonló tónusban feleljek), hogy egy országos nevű egyetemi tanár, aki a Magyar Tudományos Akadémia lev. tagja is, ilyen pongyolán állítja össze ismeretterjesztő könyvét.

A közleményem lényegére adott válasz annyira szánalmas, vergődő kertelés. hogy azt válaszra sem méltatom, hanem tisztelettel a következő indítványt teszem: Kérjük fel DR. MÉHELY LAJOS és DR ÉHIK GYULA professzor urakat, hogy olvassák el a szóbanforgó könyv kifogásolt fejezetét és a róla írt kritikámat, azután döntsék el ők, hogy kinek van igaza. Ha parancsolja, úgy külföldi szaktekintélyt is felkérhet erre. A fenti indítványomat remélhetőleg Professzor úr elfogadja, így beteljesedik az a kívánsága, hogy a vitát zoológusok és ne "vadászok" döntsék el.

Záradékul még valamit: Professzor úr válaszában, bár az igazén nem tartozott volna oda, első könyvemmel hozakodott elő. Többek között ezt írta : "nem is tettem szóvá geográfiái tévedéseit, hisz aki Középafrikai-"szakadék"-nak ne-vezi a Naivasa-árkot (91. oldal), az a geográfiában teljesen analfabéta . . . " Csodálkoztam nagyon, hogy könyvembe tudtom nélkül ily hatalmas sajtóhiba csúszott volna be, melyről ily módon kellett tudomást szereznem Pedig ismerem a sajtóhibákat, találtam belőlük szép számmal legutóbb, mikor könyvem angol fordítását revideáltam. »., j

Nosza elő a könyvvel I . . . Vajjon mit mondjak most Professzor úrról, hogy analfabéta a geográfiában, vagy hogy nem tud olvasni, mint ahogy Pro-fesszor úr írta rólam I ? Hál ez! bizony nem írhatja egy egyetemi tanárról egy vadászati szaklap szerkesztője, ki még csak a Professzor úr hírlapírói kurzusát sem hallgatta, hanem azt állapítom meg, hogy ez is csak oly elképesztő felületesség, mint amilyen az, amikor Professzor úr a legelésző szarvasmarha-gulya fényképe alá azt írta, hogy "tehén-anlilopék csendes vonulása . . ." Az első könyvem 91. oldalán kezdődő Vl. fejezet címe "Utolsó vadásznapom a Semliki völgyében" és ott írom azt, hogy Semliki völgyéhez ereszkedtünk le a Közép-afrikai-Szakadék meredek falán.

Nagyon kérem most Professzor urat, vegyen elő egy jó Afrika térképet és számítsa ki. hogy hány száz kilométernyi távolságra van Semliki a Naivasa-tó-tói ? I Semliki-folyó, Albert-tó (már nem merem Nyanzának írni) stb. igazán nem fekszenek a Naivasa-árokban. azt bizonyára tudja a földrajz országos hírű professzora ? I I

Azt is erős hangon kifogásolja, hogy az idegen neveket nem fonétikusan írom ki. Erről lehetne beszélni I Mindenesetre helyesebb Kilima-Ndjarót így írni, mint fonétikusan egyszóban, mint Professzor úr. (Kilima t. i. hegyet, hegységet jelent, Ndjaro, vagy Ndzsóró egy rossz szellem neve).

Még egyet : Professzor úr azon állítása, hogy én Afrika állatvilágát teljesen kisajátítottam, az éppen olyan üres szólam, mint mikor azt írja sőt afrikai könyvének megjelenhetését szerény szavammal elő is mozdítottam". Úgy az első, mint a második könyvem megjelenését az a körülmény hozta létre - kér-dezze meg kérem közös kiadónkat - hogy azok megírására "alapos" előlege-ket kaptam még akkor, amikor kiadóm egy sor kéziratot sem látott azokból.

KlTTENBERGER KÁLMÁN.